Meggyes - túrós hamisrétes

    Ezt a fajta lustarétest sokszor készítettem már , de
    Meggyesen még sosem .
    Hogy miért nem? Nem is tudom.
    Igazán finom!
    A következő napra sütöttem a lányomnak, és párjának, akik hazalátogattak Sopronból.
    Kisülés után azonban a férjem határozottan kérte a süti szélét, mert az jár azonnal.
    Másnap a kiegészült családtagokkal ettük meg a többi részét.

 
   Hozzávalók:
,

25dkg liszt

20 dkg porcukor

1 cs sűtőpor

1/2 kg túró

2 kanál búzadara

1 citrom héja 

4 db tojás

2 cs vaníliás cukor

meggy

mazsola

2 kanál őrölt ízesített mák

10 dkg Ráma

4 dl tej

   A túrót,mivel elég lágy volt, két kanál búzadarával, a vaníliás cukorral, a citrom héjával
   összekeverjük és egy fél órát hűtőbe tesszük.
   Közben a meggyet kimagozzuk,2 kanál zsemlemorzsával meghintjük.
   A porcukrot, a lisztet, és a sütőport öszekeverjük.
   A keverék felét beleszórjuk a kimargarinozott tepsibe,a túrót ráhelyezzük, a meggyet is
   rányomkodjuk 2 kanál darált mákkal meghintjük.
   (az utóbbit nem csak dekorációnak szántam, hanem az ízesítése
   miatt is).
   A másik fél lisztes porcukrot is rászitáljuk.
   A tejet elkeverjük a tojásokkal, és ráöntjük a tetejére.
   Középmelegben sütjük, én most porcelán tepsibe sütöttem, és így 50 perc lett a sütési idő,
   de fém tepsiben elég 30 perc.

A család olyan szó, amelynek a jelentésében benne van a biztonság, a sziklaszilárd alap, az a hely, ahová hazamehetünk, amelyben felnőhetünk..., amelyből kirepülhetünk, de mégis emlékszünk rá és belekapaszkodhatunk..., mert amit ott hallottunk, örökre megmarad a fülünkben és a szívünkben..., az emlékek színes szoborként egy életre belénk vésődnek, apró, csillogó színű szilánkokból, amelyek némelyike ugyan haloványabb, sőt néha egészen elhalványul, olyannyira, hogy már-már elfelejtjük..., ám teljesen sohasem merülnek feledésbe. Ez az a hely, ahol elkezdődik az életünk, és ott szeretnénk, ha véget érne.

Danielle Steel